Idén volt 10 éves az áttörésnek számító Virtuoso album

A Virtuoso album borítója | Decca | Fotó: Mitch Jenkins

Áttörés ... legalábbis a crossovert tekintve.

David életrajzának 2007-re vonatkozó részletei. Információ az albumról, és a sajnálatos hegedű-baleset. 

| A teljes életrajz itt olvasható. |

Az áttörés

Elég hamar rá kellett jönnie, hogy a zenei világ nem várt rá, amíg ő New Yorkban tanult. A zsebében volt ugyan a világ egyik legrangosabb zeneiskolájának a diplomája, de már évek óta nem volt lemezszerződése, és a csodagyerek-státusszal sem ment már semmire. Semelyik koncertszervező, akinél a crossover-tervével megjelent, nem volt lenyűgözve az ötlettől. De David nem hagyta magát és tovább próbálkozott, újra és újra megjelent kisebb ügynökségeknél is, miközben magánrendezvényeken csupán néhány ember előtt játszott, hogy megkeresse a mindennapi betevőt - mindig azzal a reménnyel, hogy valaki a jelenlévő vendégek közül érdekelt a zeneszektorban ...

A kitartásának hála, kerülőutakon keresztül eljutott a londoni lemezkiadó, a "Decca" képviseletéhez, akiket végül meg tudott arról győzni, hogy vállalják a crossover-albumának kiadását. Nem lelkesedtek annyira az ötletért, mint ahogyan David, és ezt egyértelműen a tudtára is adták. Habár felvették az anyagot, először mégis a fiókban kötött ki, és nem jelentették meg.

David számára nem maradt más hátra, mint tovább folytatni a koncertezést. Lassacskán híre ment, hogy az előadásai különlegesek, és a lelkes közönség keltette szóbeszéd megtette a hatását. A 2006-os és a 2007-es évben a koncertek időpontjai egyre szaporodtak az Egyesült Államokban, de mindenekelőtt Ázsiában, és végül a zeneipar is észrevette az állandó érdeklődést és David közkedveltségének mértékét.

Egy nap jelentkezett a berlini "DEAG" koncertszervező cég Davidnél, szerződést kötött vele, és gondoskodott arról, hogy kapjon a "Decca"-nál egy exkluzív szerződést. Így 2007 márciusában megjelent a már felvett anyag is, "Free" címmel - habár nem Németországban. 

01. La Califfa (Ennio Morricone)
02. Carmen Fantaisie (Georges Bizet) featuring Paco Pena, guitar
03. Nothing Else Matters (Metallica)
04. Csárdás Gypsy Dance (Vittorio Monti)
05. Duelling Strings (from the film "Deliverance")
06. Paganini Rhapsody (on Caprice 24)
07. Serenade (David Garrett, Franck van der Heijden)
08. The Flight of The Bumble Bee (Rimszkij-Korszakov)
09. Toccata (David Garrett, Franck van der Heijden)
10. Somewhere (from Leonard Bernstein's musical "West Side Story")
11. Eliza’s Song (David Garrett, Franck van der Heijden)

2008 | Bonus: Canon (Pachelbel)

Újra kiadták 2008-ban és 2009-ben is.

Az album 11 dalt tartalmazott, amely színes egyveleget kínált klasszikus művekből, filmzenékből és musical számokból - három saját szerzemény mellett. Noha a "Free" nem volt átütő siker, megadta a lehetőséget Davidnek, hogy az új imázsával a "vonzó klasszikus lázadó" képében mutatkozzon be. Az album dalai részben még egyszer feldolgozásra kerültek, és a "DEAG" 2007 novemberében "Virtuoso" címmel dobta a német piacra. A "DEAG" a reklámozás mellett több tévés fellépést is szervezett David számára, amelyek tovább fokozták az ismertségét.

01. La Califfa (Ennio Morricone)
02. Carmen Fantaisie (Georges Bizet) feat. Paco Pena, guitar
03. Nothing Else Matters (Metallica)
04. Csárdás Gypsy Dance (Vittorio Monti)
05. Duelling Strings (from the film "Deliverance")
06. Pachelbel's Canon
07. Paganini Rhapsody (on Caprice 24)
08. Somewhere (from Leonard Bernstein's "West Side Story")
09. The Flight of The Bumble Bee (Rimszkij-Korszakov)
10. Serenade (David Garrett, Franck van der Heijden)

11. Toccata (David Garrett, Franck van der Heijden)
12. You Raise Me Up (Brendan Graham, Rolf Lovland)
13. Eliza’s Song (David Garrett, Franck van der Heijden)

2013 | Bonus: Csárdás - Gypsy Dance (The Ganas Mix)

Újra kiadták 2012-ben és 2013-ban is, más borítóval is kapható:

2007 őszén kiválasztotta a Montegrappa (Montblanc) cég, hogy legyen a nagykövete az újonnan piacra dobott tollaiknak, a "Tributo ad Antonio Stradivari" kollekcióból. Az események Rómában, New Yorkban, Hong Kongban, Berlinben és Londonban zajlottak.

Baleset és teltház

2007. december 27-én olyasmi történt, ami minden hegedűs rémálma: a londoni Barbican Centerben adott koncert után gyorsan összepakolta a holmiját, mivel a családjával ment enni. Esett az eső és vizes volt a kijáratnál lévő kőlépcsősor - plusz David sietségében magán hagyta a koncertcipőjét. Elcsúszott a lépcsőkön és ráesett a hegedűtokjára, amely a hátán volt, majd így csúszott tovább lefelé. A sokkon kívül semmi baja nem lett, de ugyanezt nem lehetett elmondani a hegedűjéről. A tokot kinyitva fény derült a kárra: a hegedűtető több helyen is jelentős mértékű repedést szenvedett, ilyen állapotban már nem lehetett játszani rajta. David később így írta le a pillanatot: "Olyan volt, mintha elvesztettem volna egy barátomat." Guadagnini-hegedűjét egy New York-i mester javította meg, hét hónapba és 60 000 angol fontba került.

[ Bővebben a balesetről itt | A Guadagnini-hegedűről infók: Guadagnini-címke alatt ]

De ez a szörnyű eset sem tarthatta őt vissza, a média állandó és mind gyakoribb jelenlétének köszönhetően egyre ismertebb lett; a koncertjei utáni érdeklődés egyre csak nőtt, és mindez nem sokkal azután, hogy a lemezkiadó cége szerint a crossover-tervei nem hoznak majd számára sikert. A "DEAG" viszont örülhetett, hiszen a 2008-as év elején zajló németországi koncertek mind teltházasak voltak, és a nagy érdeklődés miatt nagyobb csarnokokba kellett áttenni őket.

Ugyanez történt David klasszikus koncertjeivel is, amelyek közönségének átlagéletkora sokkal alacsonyabb lett, ellentétben az azelőtt tíz évvel megrendezett koncertjeihez képest - ezzel a terve, miszerint a crossover segítségével fiataloknak csinál kedvet a komolyzenéhez, úgy tűnt, mindenféle negatív jóslat ellenére bevált. Az előadásait viszont a szigorúan klasszikus szemléletűek kritizálták, és a sajtóban nagyobbrészt nem pozitív volt a megítélésük.

Minden kritika ellenére David továbbra is helytállt a színpadon klasszikus zenészként: 2008 elején például az Izraeli Kamarazenekar karmesterének meghívására, a Classical Brit Awards díjkiosztón, Milena Chernyavska zongorista szólóest-sorozatán és a svájci Verbier fesztiválon is fellépett.